Pénztárgép ingyen

EURÓ DÁTUM MÓDOSÍTÁSÁRÓL

 

NAV-közlemény az euró pénznem kezelésére alkalmas pénztárgépeken és taxamétereken az euróbevezetés technikai dátumának 2020. január 1-re történő beállításáról

 

A számla, egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatósági azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (továbbiakban: PM rendelet) 2. § (7) bekezdésének felhatalmazása alapján kiadott, „Az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásának, használatának feltételeiről és az azzal összefüggő nyilvántartási, elszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségekről” szóló APEH közlemény (megjelent az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2006. évi 1-2. számában) II/A/4., illetve III/A/3. pontjainak megfelelően, az euró pénznem kezelésére alkalmas pénztárgépeken, illetve taxamétereken az euró bevezetés technikai dátumaként 2010. január 1. lett meghatározva.

Ezen készülékekben az euró bevezetés technikai dátumaként jelenleg 2013. január 1. van beprogramozva. Ez azt jelenti, hogy a szabályok szerint ezen dátummal a készülék megkezdi az euró üzemmódra történő átállást és blokkolja a Ft-elszámolású működést, illetve ezen dátumot 1 évvel megelőzően (tehát 2012. január 1-én) már a felkészülési időszak szabályai szerint kezdhet el működni.

Ezért ahhoz, hogy a készülékek Ft-elszámolású üzemmódban működhessenek tovább, az előre programozott 2013. január 1. dátumot szükséges átállítani egy vélelmezett átállási dátumra. Ennek megfelelően a NAV a vélelmezett euró-átállási dátumot 2020. január 1. dátumban, egyúttal ezzel összhangban a felkészülési időszak kezdetét pedig egységesen ezen dátumot 1 évvel megelőző dátumban (tehát 2019. január 1-ében) határozza meg.

A NAV felhívja ezért az euró pénznem kezelésére alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket használó adózók figyelmét arra, hogy a dátum 2020. január 1-re való átállítását NAV-engedélyes szervizzel legkésőbb 2011. december 31-ig végeztessék el. Ellenkező esetben a készülék 2012. január 1-ével automatikusan átállhat a felkészülési időszaknak megfelelő működésre, illetve 2013. január 1-ével blokkolja a Ft-elszámolású működést, ezért az a felhasználó számára használhatatlanná fog válni.

Amennyiben a használó nem intézkedik időben a dátum átállítása iránt, úgy a készüléken az eredeti Ft-elszámolási mód már csak a szerviz által adómemória cserével állítható vissza, melynek költségei nagyságrendekkel nagyobbak lehetnek az átállítás időben történő elvégzésének költségeinél.

Az euró pénznem kezelésére alkalmas pénztárgépek és taxaméterek a honlapon a (www.nav.gov.hu)/Apeh/Adózási információk/Pénztárgépek-taxaméterek/Pénztárgép-adatlapok menüpont alatt az alábbi módon találhatóak meg:

• pénztárgépek esetében az „Érvényes forgalmazási engedélyű pénztárgépek” mindegyike, továbbá a „Visszavont/lejárt forgalmazási engedélyű pénztárgépek” közül azok, amelyeknek a nevében szerepel az „EU” szó,

• taxaméterek esetében az „Érvényes forgalmazási engedélyű taxaméterek” mindegyike.

Az euró bevezetés technikai dátuma átállításának tényét a szerviznek a pénztárgép-, illetve taxaméter naplójában rögzítenie kell.

A NAV felhívja továbbá a pénztárgépeket, taxamétereket forgalmazó, szervizelő, használó adózók figyelmét arra is, hogy 2010. július 1-től a PM rendelet 10/A. §-ának rendelkezése szerint: „Az egyéb feltételeken kívül csak olyan pénztárgép, taxaméter típusjóváhagyása és forgalmazása engedélyezhető, ideértve a lejáró típus-jóváhagyási és forgalmazási engedély meghosszabbítását is, amely képes adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására olyan ügylet esetében is, ahol az ellenértéket euróban határozták meg”.

A pénztárgép, taxaméter forgalmazási engedélyének érvényessége a gyakorlatban azt jelenti, hogy a PM rendelet csak az érvényes forgalmazási engedélyű készülékek esetében engedi meg a felhasználónál újként való üzembe helyezést, valamint használt készülék esetében az adásvétel vagy bérbeadás útján másik használó részére történő értékesítést.

A PM rendelet még méltányossági alapon sem engedi meg a NAV számára, hogy ezen szabály alkalmazásától eltekintsen. Ezért az euró kezelésére nem alkalmas pénztárgépek, taxaméterek esetében sem a készülék forgalmazási engedélyének meghosszabbítására, sem pedig másik használó részére történő átírás engedélyezésére nincs lehetőség.

kapcsolat

 

---

 

 

Kertekítés szabályai:

A Magyar Nemzeti Bank a 10/2007. (X. 1.) MNB rendelete alapján 2008. március 1-től kivonja a készpénzforgalomból az 1 és 2 forintos érméket, így ezek a kiscímletű érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz jellegüket. A pénzérmék bevonásának következményeként, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló fizetőeszközökkel a fizetendő összeg kiegyenlítésre kerülhessen, a szükséges kerekítés szabályairól a 2008. évi III. törvény rendelkezik.

A törvény értelmében a forintban, készpénzzel (bankjegy vagy érme átadásával) történő fizetés esetén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak többszörösére végződik, akkor az alábbiakban meghatározott kerekítési szabály alapján kell a fizetendő összeget megállapítani és kiegyenlíteni.

• a 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0;

• a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5;

• az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5;

• a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0;

forintra végződő összegre kell kerekíteni.

A kerekítési szabályok 2008. március 1-én lépnek hatályba.

A törvény a kerekítési kötelezettséget a készpénz (bankjegy vagy érme) átadása esetén írja elő, de nem írja elő kötelező jelleggel a kerekített (ténylegesen fizetendő) összeg, illetve a kerekítési különbözet bizonylaton (nyugtán, egyszerűsített adattartalmú számlán) való feltüntetését, mivel a kerekítési különbözet nem minősül vagyoni előnynek vagy hátránynak.

A kerekítési különbözetek összege egyéb bevétel vagy ráfordítás jogcímén számolható el, melyről a vállalkozásoknak a készpénzkezelési szabályzatukban kell rendelkezniük. A kerekítési különbözet az ÁFÁ-nak nem képezi alapját.

Bankkártyával történő fizetés esetén sem zárja ki a törvény a kerekítés lehetőségét, erről azonban a vásárlókat előre tájékoztatni kell.

Fentiekből következően a törvény rendelkezései a pénztárgéppel történő termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás regisztrálására az alábbiak szerint alkalmazhatók.

1.  Változatlan pénztárgép használat

Az a pénztárgép változatlan módon tovább használható, amelynél a felhasználók nem tudják (nem akarják) a bizonylatokon (pl. nyugta, egyszerűsített számla) feltüntetni a ténylegesen fizetendő összeget, csupán a bizonylat tételeinek számszaki végösszegét. Ebben az esetben a kerekítést a készpénz átvételekor a pénztáros végzi el.

Az adózók a kerekítést egyéb bevétel vagy ráfordítás jogcímén számolhatják el. A készpénzkezelési szabályzatukban rendelkezniük kell a kerekítésből eredő pénztár többlet vagy hiány kezeléséről, szabályozni kell továbbá az ellenőrzés gyakoriságát és módját. A kerekítés nem része az árbevételnek, a pénzügyi bevételeknek vagy ráfordításoknak, nem minősül áfa-adóköteles ügyletnek.

2.  A pénztárgép működtető programjának módosítása

Amennyiben a pénztárgép használók szerepeltetni kívánják a bizonylatokon (pl. nyugta, egyszerűsített adattartalmú számla) a ténylegesen fizetendő összeget, úgy az program módosítással valósítható meg, amelyre kizárólag a pénztárgép forgalmazók a jogosultak.

2.1.    A fizetendő összeg kerekítése

A kerekítést a pénztárgép működtető programjának az alábbiak szerint kell elvégeznie:

• Az adóügyi bizonylat (nyugta, egyszerűsített számla) tétel sorai rögzítésének befejezése, az „Összesen” sor kinyomtatása után, a kerekítés irányának és mértékének (1, 2 forint vagy „-1”, „-2” forint) meghatározását követően kell a kerekített „Fizetendő” sort kiszámítani és kinyomtatni.

• A kerekítés értékét az áfa gyűjtőktől független gyűjtőben kell összegezni, amelynek értéke nem kerül be az adómemóriába.

• A kerekítésekből adódó összeget a Pénztárjelentés nem adóügyi bizonylaton kell feltüntetni a következő részletezésben:

  • Kerekítés nélküli fióktartalom,

  • Kerekítési korrekció (kerekítések összege),

  • Korrigált fióktartalom (kerekítéssel módosított fióktartalom).

2.2. Engedélyeztetés

A pénztárgép működtető program módosítására a készülék forgalmazója jogosult, azt jóváhagyás végett az Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottságnál (OPTTB) engedélyeztetni kell, melyet az általános szabályok szerint - a 2006. január 23-án megjelent, a pénztárgép és taxaméter forgalmazásával összefüggő APEH Közleményben  (2006. évi AEÉ. 1-2.) szabályozott módon - kell kezdeményezni.

A módosítás kizárólag érvényes forgalmazási engedélyű pénztárgépeket érinthet.

A programmódosítás kizárólag a kerekítési szabályváltozások miatt végezhető el, a vizsgálat is erre irányul. Amennyiben egyéb változásokat is végrehajtanak, annak további következményei is a forgalmazót terhelik.

A kerekítés miatti módosítás engedélyezését követően nem kötelező lecserélni a korábban üzembe helyezett és a módosításkor is üzemelő valamennyi pénztárgép szoftverét az újonnan engedélyezettre, a pénztárgépet használó jogosult dönteni arról, hogy igényli-e a kerekítést kezelni tudó szoftver telepítését a pénztárgépére.

2.3. A módosított programok telepítése

Az engedélyezési eljárás megkezdését követően, de annak befejezése előtt a módosított programverzióval a telepítések indokolt esetben, külön engedély birtokában is megkezdhetők.
A forgalmazónak az OPTTB-hez megküldött erre irányuló kérelmének tartalmaznia kell a telepítéssel érintett felhasználó(k) nevét, adószámát, a programmódosítással érintett pénztárgépek 9 jegyű AP azonosítószámát és üzemeltetési címét, valamint a telepítések megkezdésének és befejezésének - várható -idejét.

Az engedélyezési eljárás a kérelmezőnek felróható okból való - indokolatlan - elhúzódása esetén az adóhatóság a telepítésre vonatkozó engedélyét visszavonhatja, ezzel egyidejűleg az engedély nélküli program használatát megtiltja. 

Ha az engedélyezési eljárás befejezése előtt külön engedély birtokában telepített program eltér az eljárás során engedélyezett programtól, úgy valamennyi addig telepített programot le kell cserélni az engedélyezettel.
Az adóhatóság a programmódosításban érintett pénztárgépek szabályszerű működését folyamatosan ellenőrzi.

3.  A kerekítési szabályok alkalmazása az újonnan engedélyezésre kerülő pénztárgépeknél

A közlemény megjelenésekor folyamatban lévő, ill. az azt követően kezdeményezett engedélyezési eljárásokban a forgalmazó választhat az 1. és 2. pontban ismertetett kerekítési szabályok alkalmazásáról. Amennyiben a kerekítést a pénztárgép működtető programja végzi el, úgy azt csak a 2. 1. pontban előírt módon hajthatja végre.